Rólunk szól
Buszmegállók, kisboltok, utcák, családi mondatok. Olyan terek és helyzetek jelennek meg, amelyeket nem kívülről figyelünk, hanem benne élünk.
Új magánkiadású novelláskötet · Megjelenik szeptember 1-jén
Történetek a buszmegállókról, a kocsmákról, az otthonról, rólunk. Patkós Ferenc humora és iróniája ott talál meg, ahol a hétköznap már majdnem magától értetődővé válik.
Közvetlenül a szerzőtől
Ha közvetlenül Patkós Ferenctől rendeled elő a kötetet, dedikált példányt kapsz, amelyhez egy meglepetés ajándékot is mellékelünk.
A könyvről
A kötet arra emlékeztet, hogy az emberi világ lényege gyakran nem a nagy elméletekben, hanem a kis gesztusokban, a család szeretetében, a hűségben és a közösen átélt abszurd pillanatokban rejlik.
Buszmegállók, kisboltok, utcák, családi mondatok. Olyan terek és helyzetek jelennek meg, amelyeket nem kívülről figyelünk, hanem benne élünk.
Az élet túl rövid a nyakatekert körmondatokhoz és túl kiszámíthatatlan a túlzott komolysághoz. Ezek a novellák éppen ezért tudnak felszabadítóak lenni.
Közvetlen, olvasóbarát nyelven mond ki fontos dolgokat. Nem akar távolságot tartani, inkább leül melléd, és mesélni kezd.
“
Az egyik legnagyobb öröm lehet, ha sikerül túllépnünk a hétköznapok profán gyötrelmein.
Miért lehet szeretni?
Patkós Ferenc történeteiben mi magunk vagyunk a főszereplők. Ezért tudnak egyszerre játékosak, meghatóak és ismerősek lenni.
Olvass bele
„Felkeltette a figyelmemet ez a minden író számára tökéletes kezdőmondat. Pont ezt kerestem, egy mondatot, amely bilincsként láncolja az olvasót a történethez. Ezért járom a várost már hetek óta. A nagy témát keresem, ami állítólag az utcán hever, jelen esetben a kocsmában. A story azonban rajtam kívül senkit sem érdekelt. Elővettem a jegyzetfüzetemet, ezüstszínű golyóstollamat, melyet még karácsonyra kaptam a feleségemtől, és felírtam az ominózus mondatot. Lefetyeltem a korsóból némi sört, körbenyaltam a szám szélét, és egy vadászkutya éberségével vártam a folytatást.”
Nem távoli tanulságokat kínál, hanem jelenlétet, humort és nagyon is felismerhető emberi reakciókat.
Érdekel a könyvAlig várom, hogy elfoglaljam a helyem a vonaton. Teljesen kifárasztott ez a nap. Az első sikerkönyvem után olyan gyorsan megjelenik a következő kötetem, hogy csak kapkodom a fejem. Szerkesztőség, illusztrátor, nyomda, utána meg a rengeteg dedikálás. Elegem lett az emberekből.
Behúzom a fülke ajtaját, és az ablakhoz ülök. A vonat lassan elindul. Legalább az úton hazafelé egyedül leszek a gondolataimmal, senkihez sem kell szólnom.
Öt perc múlva mégis előkerül egy betolakodó. Mezítláb, papucsban csoszog, az inge félig kigombolva. Elővesz egy nagy szendvicset, majd egy dobozos sört. Az egész fülkét átjárja a nehéz kolbászszag, én pedig egyre ingerültebben figyelem.
Hát az meg mi a franc? Könyv? Most komolyan egy könyvet vett elő? Tisztára olyan, mint az én kötetem. Jobban megnézem a borítót. Basszus, ez az én könyvem. Ez tényleg engem olvas.
Most, hogy jobban belegondolok, mikor bejött, egész udvariasan köszönt. A kalauzzal is kedves volt. A szendvicse gusztusos, a papucs pedig kánikulában teljesen érthető. A kigombolt ing még jól is áll neki. Egyből láttam, hogy komoly ember.
Ahogy hazaérek, azonnal megkeresem a papucsom, és felbontok egy hideg sört. Emberek vagyunk. Csak ne lenne ez a rengeteg előítélet! Azt szeretem legjobban a világunkban, hogy olyan színes.
Utolsó lépés
Ha a könyv hangulata közel került hozzád, innen egy kattintással kitöltheted a közvetlen előrendelési űrlapot.
Előrendelési űrlap megnyitása